_i2a4003_desktop

Tippek a testvérféltékenység kezeléséhez

A család bővülése óriási esemény, de néha nem mindenki ujjong örömében. Adunk egy kis segítséget ahhoz, hogy hogyan lehet jól felkészíteni a gyerekeket arra, amikor a kistestvér megérkezik. Olvasd el gyakorlati tippjeinket a testvérféltékenység kezeléséhez!

A testvérféltékenység hátterében

A gyerekek rettentő féltékenyek tudnak lenni már a puszta gondolatától is annak, hogy valakivel osztozkodniuk kell a szüleiken – és ez teljesen természetes, hiszen a kicsi nem tudja, hogy a szülők szeretetéből mindenkinek jut elég.

Ne abból induljunk ki, hogy a gyerekünk ugyanannyira örül majd az új családtagnak, mint mi; figyeljünk rá, és ismerjük el az érzéseit, térképezzük fel a testvérféltékenység lelki okait! Jó módszer, ha elmélyedünk az életkori sajátosságokban, és ezek tükrében mérjük fel a gyerkőc reakcióit. Mivel minden gyerek más, a kistestvér érkezésére való felkészítés módszerei is különbözőek, ezeket a nagytestvérre kell szabnunk. A testvérféltékenység kezelése tehát nagyban múlik azon, hogy megértsük, azonosítsuk és a megfelelő módon enyhítsük a legkisebbek frusztrációit. Lássuk, milyen tényezők befolyásolják a helyzetet!

Többek között függhet a leendő nagytestvér korától a megközelítés: minél kisebb a gyerekünk, annál kevésbé érti az idő és a testvér fogalmát. Egy kétéves eleinte valószínűleg betolakodóként fog tekinteni a babára, mindegy, mit csinálunk, a dackorszak és a testvérféltékenység sajnos felerősíthetik egymás hatásait.

Másrészt a kicsik hamar alkalmazkodnak az új helyzetekhez, a legkisebbek pedig hamarosan még arra sem fognak emlékezni, hogy volt olyan, amikor nem volt testvérük. Ha a két gyerek között nagyon kicsi a korkülönbség, előfordulhat, hogy kvázi ikrekként nőnek fel.

A korkülönbség

Minden életkorban más kihívást jelent egy új testvér érkezése, máshogy kell hozzáállni a testvérféltékenység kezeléséhez. Mindegy, hány éves a nagy testvér, nincs ideális vagy könnyű életkor a második babához. Ha az idősebb gyerek egy-két éves, általában a gyakorlati dolgokra és a baba ellátására helyeződik a hangsúly, ami segíthet a nagy testvérnek elfogadni az új családtagot.

Ha 3-5 éves a nagyobbik, a mindennapi teendők talán kevésbé jelentenek gondot, viszont a féltékenység és a konfliktusok több feszültséget szülhetnek. Hat éves kor felett több időbe telhet az első gyerekünknek hozzászokni az új helyzethez, hiszen egészen idáig senkivel sem kellett osztoznia a figyelmünkön.

Mikor tudassuk a kicsivel, hogy testvére születik?

Sokan ehhez a pillanathoz kötik a testvérféltékenység kezelésének sikerét. El kell áruljuk azonban, nem létezik tökéletes pillanat, ez inkább a gyerek személyiségétől és korától, na meg az élethelyzettől függ. Sokan csak akkor avatják be a nagy testvért, amikor már szemmel láthatóan kigömbölyödött az anyuka pocakja, mert így kézzelfoghatóbb az egész. A gyerekek nem tudnak titkot tartani, ezért ha még nem szeretnénk mindenkivel megosztani a nagy hírt, várjunk egy keveset.

Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy a leendő nagy testvér az elsők között értesüljön a hírről, és a szülők mondják el neki. Szükségtelenül nehezíti a helyzetet, ha a gyerek véletlenül, mellékesen hallja meg például egy rokontól, hiszen úgy érezheti, hogy elfeledkeztünk róla. Ha elég nagy a gyerekünk, akár ő maga is elmesélheti a családnak vagy a barátoknak a nagy hírt, amikor látogatóba jönnek.

Azt se felejtsük el, hogy a gyerekeknek nagyon jó megérzései vannak, és hamar észreveszik, ha megváltozik a szülők viselkedése, ezért nagy valószínűséggel fel fog tűnni a gyereknek, hogy valami történt. Ha úgy érezzük, hogy a gyerekre negatív hatással van a titkolózás, és nyugtalanabb a megszokottnál, beszéljünk vele a testvéréről.

Így készíthetjük fel a gyerekünket a testvére érkezésére:

  • Ha ismerünk olyan családot, ahol kisbaba van, látogassuk meg őket, mielőtt a kistestvér megszületik. Lehet, hogy a nagy testvér semmilyen érdeklődést sem mutat a baba irányába, de legalább találkozik kisbabával, és megérti, hogy ez teljesen természetes dolog, sőt talán nem is rossz.
  • Válasszunk ruhákat és más babakellékeket közösen a gyerekünkkel, ha van hozzá kedve! Ha pedig igazán bátrak vagyunk, a név kiválasztásában is kikérhetjük a véleményét.
  • Számos gyerekkönyvben ábrázolják az új testvér érkezését élvezetes és könnyen érthető módon. A gyerekek számára könnyebb képek segítségével megérteni a helyzetet, a szülők pedig időnként visszautalhatnak a könyvre, amikor hasonló helyzet adódik az életben: „Tudod, ahogy a könyvben olvastuk...”. Ha nem ismersz ilyen kiadványokat, keress rá, vagy kérj tippeket anyukás csoportokban a legjobban bevált testvérféltékenység könyvekhez!
  • Általánosságban véve jobb, ha más nagy változások nem esnek egybe a testvér érkezésével. Természetesen nem feltétlenül tudjuk befolyásolni, hogy mikor szoktatjuk szobatisztaságra a gyerekünket, vagy mikor kezd el oviba járni, de ha csak tehetjük, próbáljuk elkerülni, hogy minden egyszerre történjen.
  • Arra is figyeljünk, hogy tartsuk meg a megszokott eseményeket, ünnepeket annak ellenére, hogy kistesó érkezik. Ilyenkor rengeteg a teendő, nagy a nyüzsgés, de a nagy testvér számára megnyugtató tud lenni, ha ezek a megszokott családi történések folytatódnak. Ilyenek például az ünnepek, ne hagyd, hogy a baba elterelje a figyelmet a testvér szülinapjáról!
  • Ne beszéljünk úgy a terhességgel járó kellemetlenségekről, mintha a baba hibája lenne. Természetesen nem kell eltitkolni a gyerek elől, ha fáradtak vagy szomorúak vagyunk, de ha azt hallja, hogy a fáradtság a terhesség miatt van, könnyen a babát okolhatja, amiért a mamájának nincs ereje játszani vele.
  • Ha azt szeretnénk, hogy a baba örökölje a nagytestvére kiságyát, vagy más használati tárgyát, várjunk vele egy keveset. Jobb, ha nem érzi úgy a nagy testvér, hogy a baba „ellopja” a cuccait.
  • Hagyjuk, hogy a gyerek a maga módján ismerkedjen meg a testvérével, például rajzolhat vagy énekelhet neki, esetleg megpaskolgathatja vagy megtapogathatja a pocakunkat, amikor rugdos a baba! Esetleg magunkkal vihetjük az ultrahangvizsgálatra vagy a védőnőhöz, így ő is részese lehet a folyamatnak, és lesz mit várnia. Persze csak akkor, ha van kedve hozzá.
  • Legyünk őszinték! Beszéljünk a testvér érkezésének örömteli oldaláról, de azt se hallgassuk el, hogy a kisbaba sok figyelmet és gondoskodást igényel. Ne beszéljünk úgy a babáról, mintha a játszótársa lenne, hiszen ez még odébb van! Inkább mondjuk meg az igazat: a babák eleinte többnyire csak alszanak, sírnak és esznek.
  • Mutassunk képeket a gyerekünknek kisbaba korából, meséljünk arról, hogy ő mennyit evett, és mennyit hordtuk az ölünkben!
  • A felkészítés során bevonhatjuk a gyerekünket a babavárásba, de néha azért azt is éreznie kell, hogy ő van a középpontban, és nem minden a baba körül forog. Ugyanezért ne beszéljünk túl sokat a babáról, hagyjuk, hogy a gyerek akkor és annyit érdeklődjön, amennyit szeretne.
  • A szülés közeledtével érdemes felkészíteni a gyereket arra, hogy mi fog történni. Ne osszunk meg vele minden részletet, viszont azt mondjuk el, hogy kórházba fogunk menni a baba születéséhez, de előtte mindenképp el fogunk köszönni, akkor is ha késő éjszaka van! Azt is beszéljük meg, hogy ki fog majd rá vigyázni rá addig!
  • Néha a testvér nem terhesség után érkezik a családba, ilyenkor pedig sokszor nagyon hirtelen vagy épp nagyon lassan történnek a dolgok. Az örökbefogadott vagy nevelt gyerekek lehetnek egykorúak vagy idősebbek is a testvérre váró gyerekünknél, ezért ilyenkor az épp adott helyzetnek megfelelően kell felkészülnünk, hogy megfelelően sikerüljön a testvérféltékenység feloldása.
  • A család gyarapodása mindenki számára jelentős esemény, ezért akkor is meg kell találni a módját az új családtag köszöntésének, ha nem mindenki lehet jelen a kórházban. Mindenképp ünnepeljük meg az idősebb gyereket is, aki épp nagy testvér lett!
  • Vannak, akik az alternatív megoldásokkal is sikerekről számolnak be, erre egy példa a homeopátia a testvérféltékenység ellen. Amennyiben szívesen alkalmazol ilyen készítményeket, kérd ki egy homeopátiás szakember véleményét!
  • A fenti tippek iránymutatást adhatnak az új helyzet kezeléséhez de amennyiben túlzott testvérféltékenységi agressziót tapasztalsz, kérd szakember, például pszichológus segítségét! Ha szeretnél többet olvasni a gyermekkori agresszió, verekedés okairól, olvasd el a témában készített cikkünket.
  • Amennyiben téged viselnek meg az új kihívások, önmagad számára is nyugodtan igénybe veheted egy szakember segítségét, akivel közösen feldolgozhatjátok a testvérféltékenység fogalmát.

A leghatásosabb eszköz az odafigyelés

Ha a baba hazaérkezett a kórházból, a nagy testvér segíthet az ellátásában, ha szeretne – például hozhat pelenkát vagy odaadhatja a babának a cumiját. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a nagy testvérnek is szüksége van arra, hogy gyerek lehessen – talán most, amikor a baba rengeteg babusgatást kap, jobban, mint valaha.

Szülőként gyakran emlékeztessük magunkat arra, hogy a gyereket a korának megfelelően kezeljük, és ne állítsuk túl nagy elvárások elé csak azért, mert kisbaba érkezett a családba! Saját türelmünk, odafigyelésünk és megértésünk lesz a leghatásosabb eszköz a testvérféltékenység ellen.

Oszd meg a cikket

Cikkek, amelyek érdekesek lehetnek számodra.