Minden, amit az ovulációról tudnod kell
Hogyan számolhatod ki, hogy mikor van peteérésed, és ez hogyan befolyásolja a teherbeesés esélyét? Segítünk felismerni az ovuláció tüneteit és jeleit.
Havonta egyszer (legtöbb esetben) történik meg az a hormonális változás a női testben, amelynek hatására az egyik petefészek kilök egy petesejtet. Ezt nevezzük ovulációnak, ami a peteérési folyamat csúcspontja. Ez a látszólag apró jelentőségű esemény kulcsfontosságú a teherbeesés szempontjából. A termékeny napok – vagyis azok a napok, amikor valóban esély van a teherbeesésre – azonban nem csak magára az ovuláció napjára korlátozódnak.
Mikor van ovuláció?
Az ovuláció általában a menstruáció előtt körülbelül két héttel történik, de ez nem mindig állandó; a 12–16 napos időtávolság is teljesen természetes és gyakorinak számít. A pontos napot ezért nem könnyű biztosan meghatározni. Ráadásul a menstruációs ciklus hónapról hónapra változhat, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Hozzávetőleges képet kaphatsz különféle applikációk vagy ovulációs naptárak segítségével. Ha biztosabb eredményt szeretnél, vásárolhatsz ovulációs (vagy más néven termékenységi) tesztet. Ezek hasonlóan működnek, mint a terhességi tesztek: egy tesztcsík segítségével a vizeletben mérik az LH nevű hormont, amelynek szintje megemelkedik az ovuláció közeledtével.
Menstruáció ovuláció nélkül
A rendszeres menstruáció általában annak a jele, hogy az ovuláció megfelelően működik, hiszen a menstruáció egy meg nem termékenyített petesejt következménye. Nem arról van szó, hogy „lerakjuk” a petesejtet, mint a tyúkok a tojást: a petesejt a testben bomlik le, majd a méhnyálkahártya maradványaival együtt vérzés formájában távozik – ezt nevezzük menstruációnak.
Előfordulhat azonban menstruációhoz hasonló vérzés ovuláció nélkül is. Ilyenkor nem „igazi” menstruációról van szó; a vérzés és az elmaradt ovuláció gyakran a magas ösztrogénszinttel függ össze. Ez sokaknál többször is előfordulhat, és általában nem észlelhető különbség, mert a vérzés hasonlít a menstruáció során megtapasztaltakra. Gyanúra adhat okot, ha a vérzés késik, vagy eltér a megszokott ciklustól.
Teherbeesés esélye ovuláció előtt és után is
Fontos tudni, hogy a petesejt az ovuláció után körülbelül 24 órán át termékenyíthető meg. A spermiumok viszont akár öt napig is életben maradhatnak a méhben, és „várhatnak” a petesejtre. A legtermékenyebb időszak így általában az ovulációt megelőző 5 nap, az ovuláció napja és az azt követő nap, bár ez egyénenként eltérhet.
Ha valaki az úgynevezett „biztonságos napok” meghatározása miatt szeretné követni az ovulációját, fontos figyelembe venni, hogy a ciklus és az ovuláció időpontja is lehet rendszertelen. Ezért ez a módszer nem ajánlott annak, aki semmiképpen sem szeretne teherbe esni.
Az ovuláció tünetei és jelei
Nem mindenki tapasztal észrevehető tüneteket, de az alábbi jelek gyakoriak:
- Megváltozott hüvelyváladék
Ovuláció idején a hüvelyváladék gyakran átlátszóvá, nyúlóssá és „csúszóssá” válik, állaga a nyers tojásfehérjére emlékeztet. Ez segíti a spermiumok túlélését és előrejutását. Az úgynevezett „nyák-módszerrel” – azaz az állagmegfigyelésével – követhető a változás. Érdemes a ciklus során többször is ellenőrizni az összehasonlítás érdekében. - Emelkedett testhőmérséklet
Aki rendszeresen méri az ébredési (bazális) testhőmérsékletét, azt tapasztalhatja, hogy az az ovulációt követő napon körülbelül fél fokkal megemelkedik. - Alhasi fájdalom
Egyesek enyhe alhasi fájdalmat éreznek ovulációkor. Ez általában melegítéssel vagy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval enyhíthető. Ha valaki babát szeretne, érdemes kerülni a COX-gátló hatású készítményeket, mert ezek nehezíthetik a teherbeesést. Erős fájdalom esetén nőgyógyászhoz kell fordulni. - Puffadás, mellfeszülés
Sokan általános puffadást, teltségérzetet tapasztalnak, a mellek pedig érzékenyebbé, feszültebbé válhatnak. - Ovulációs vérzés
Előfordulhat enyhe, barnás vagy rózsaszínes pecsételés az ovuláció idején, ami a tüsző megrepedésével függ össze. Ez rendszerint minimális mennyiségű vérzés. Ha új, szokatlan vérzés jelentkezik a ciklus más időszakában, azt mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.
Mi történik a testben ovulációkor?
Menstruáció után az FSH hormon szintje megemelkedik, amely serkenti a petefészekben lévő tüsző érését. A tüsző ösztrogént termel, ami megváltoztatja a méhnyak nyákját, megkönnyítve a spermiumok útját. A magasabb ösztrogénszint az agyalapi mirigyet is stimulálja, amely LH hormont bocsát ki – ez indítja el az ovulációt.
Amikor a tüsző megreped, a petesejt kiszabadul, és elindul a méh felé. Ritkán két petesejt is kiszabadulhat; ha mindkettő megtermékenyül, kétpetéjű ikerterhesség alakul ki.
A megrepedt tüsző sárgatestté alakul, amely progeszteront termel. Ez előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha nem történik megtermékenyítés, a méhnyálkahártya leválik és vérzés kíséretében távozik – ez a menstruáció.
Mi befolyásolhatja az ovulációt?
Számos tényező hathat az ovulációra, és a rendszertelen vagy elmaradó ovuláció gyakran áll a meddőség hátterében. Lehetséges okok:
- Túlsúly vagy alultápláltság
- Bizonyos gyógyszerek (pl. COX-gátlók, tesztoszteron-készítmények)
- Betegségek, például PCOS
- Hormonális zavarok
- Az életkor előrehaladása
- Nagyon intenzív testmozgás
- Hormonális fogamzásgátlók (pl. fogamzásgátló tabletta)
Miért nem esem teherbe, ha van ovulációm?
Az ovuláció csak egy része a teherbeesés folyamatának. A sikertelenség okát csak termékenységi kivizsgálás derítheti ki. A meddőség oka lehet például petevezeték-elzáródás vagy a spermiumok csökkent mozgékonysága.
Az életkor előrehaladtával a petesejtek száma csökken, és az ovuláció rendszertelenebbé válhat. Ez nem jelenti azt, hogy a nő ne lenne termékeny, de a megfelelő időzítés nehezebbé válik, és nagyobb eséllyel lehet szükség asszisztált reprodukciós eljárásra. A menopauza után – amikor a menstruáció és az ovuláció végleg megszűnik – természetes úton már nem lehet teherbe esni.
