Hogyan történik a megtermékenyítés? – Minden, amit tudni érdemes

Sokan kíváncsiak rá, hogyan történik valójában a megtermékenyítés – például hogyan találkozik a petesejt és a spermium, lehet-e érezni, amikor megtörténik, és mikor van a legnagyobb esély a teherbeesésre az ovuláció idején. Ebben a cikkben főként a szexuális úton történő megtermékenyítés folyamatát tárgyaljuk, de természetesen sokan ma már mesterséges megtermékenyítéssel is esélyt kapnak a teherbe esésre.

Mit jelent a megtermékenyítés?

A megtermékenyítés (más néven fertilizáció) azt jelenti, amikor egy spermium találkozik a petesejttel és egyesül vele. Ez az első lépés ahhoz, hogy egy új élet elkezdjen növekedni.

Hogyan történik a megtermékenyítés?

Minden hónapban a női testben általában egy petesejt (ritkán több, ami növeli a kétpetéjű ikrek esélyét) érik meg és szabadul fel – ezt nevezzük ovulációnak. Ha eközben spermiumok érkeznek a méhbe, felúsznak a petevezetékbe, találkozhatnak a petesejttel, amelyet megpróbálnak megtermékenyíteni. Bár egyszerűnek hangzik, sok dolognak kell tökéletesen működnie, és számos biológiai oka lehet annak, ha egy petesejt nem fogadja el a spermiumot. A spermiumnak erősnek és egészségesnek kell lennie, hogy áttörje a petesejt felszínét, és néha a petesejt hibája vagy éretlensége megakadályozhatja a megtermékenyítést.

Ha a spermium sikeresen bejutott a petesejtbe, a petesejt felülete megváltozik, és lezárul – így csak egyetlen spermium képes megtermékenyíteni egy petesejtet. Ha az ovuláció során két petesejt szabadul fel, azokat külön spermium termékenyítheti meg, és így születhetnek kétpetéjű ikrek. A megtermékenyített petesejt a méh felé vándorol, és kb. 5-6 nap múlva beágyazódik a méhben. Itt egyik részéből a méhlepény (placenta), a másikból pedig maga az embrió fejlődik ki.

A mesterséges megtermékenyítés kicsit másképp zajlik. Bár a cél ugyanaz – hogy a petesejt és a spermium találkozzon és egyesüljön –, bizonyos módszereknél, például a lombikprogramnál, a találkozás a testen kívül történik.

Hol történik a megtermékenyítés?

A petesejt majdnem mindig a petevezetékben termékenyül meg, onnan vándorol a méhbe, ahol rögzül és növekedni kezd. Ritka esetekben a megtermékenyített petesejt nem jut el a méhbe, és a méhen kívül kezd növekedni – ezt méhen kívüli terhességnek nevezzük, amely sajnos nem folytatódhat.

Milyen hamar jelentkezhetnek a tünetek a megtermékenyítés után?

A terhesség 4–6. hetében (az utolsó menstruáció első napjától számítva) a szervezetben már elegendő terhességi hormon lehet ahhoz, hogy például hányingert, fáradtságot és érzékeny melleket tapasztaljunk – olyan tüneteket, amelyeket gyakran a terhességgel társítunk. A leggyakoribb jel azonban a menstruáció kimaradása vagy rendellenes viselkedése. Gyakori, hogy a petesejt méhbe való beágyazódásakor úgynevezett nidációs vérzés jelentkezik, ami körülbelül azzal az időponttal esik egybe, amikor a menstruációnak jönnie kellett volna. A korai terhességi jelek gyakran megtévesztően hasonlítanak a menstruáció előtti tünetekhez, így nehéz lehet megkülönböztetni őket, amíg a terhességi teszt nem mutat pozitív eredményt.

Mikor történik a megtermékenyítés az ovuláció után?

A petesejt körülbelül egy napig termékenyíthető meg, de ennél hosszabb ideig is lehet esély a teherbeesésre, mivel a spermiumok akár öt napig is életképesek maradhatnak a méhben, várva a petesejtre. Ha szeretnéd kiszámítani a valószínű ovuláció időpontját, használj ovulációs naptárat. 

Érezhető, amikor megtörténik a megtermékenyítés?

Sokan kíváncsiak, hogy a test jelezheti-e vagy érezhető-e, amikor a megtermékenyítés történik. A valóságban nincsenek azonnali tünetek, amelyek jeleznék, hogy a petesejt megtermékenyült. Fizikai jelek azonban néhány nappal később jelentkezhetnek, például a korábban említett nidációs vérzés formájában, amikor a megtermékenyített petesejt rögzül a méhben.

Mesterséges megtermékenyítés

Bizonyos esetekben különböző segédeszközökre van szükség a teherbeeséshez. A mesterséges megtermékenyítés során a fertilizáció – azaz a petesejt és a spermium egyesülése – a testen kívül vagy orvosi segítséggel a testen belül történik. Az ilyen eljárások, például az inszemináció vagy az IVF egyre gyakoribbak, és sokan igénybe veszik őket. Ez érintheti például azokat a párokat, akiknél valamilyen betegség vagy állapot akadályozza a természetes teherbeesést, illetve az egyedülálló nőket vagy azonos nemű párokat.