feeling-low-after-childbirth_id130_image

A baby blues jelenség: ezt kell tudnod a szülés utáni szomorúságról

Hónapokat vártál, hogy végre a karjaid közt tarthasd a kisbabádat, de most mást se szeretnél csak sírni? Mindeközben a környezeted kizárólag azt hajtogatja, hogy ez életed legszebb időszaka? Akkor most vegyél egy nagy levegőt, és nyugodj meg, mert amit érzel, az nagyon is természetes. A jelenséget szülés utáni és gyermekágyi szomorúságnak is nevezik – de baby blues-ként is hallhattál róla –, amin az újdonsült anyukák több mint fele átesik.

A hormonok játéka

Egy nő életében sok minden megváltozik, amikor kismama lesz. A hormonháztartása a feje tetejére áll, a testképe időről időre módosul, az érzelmei pedig egy nagyon széles és szélsőséges skálán mozognak. Ennek hatására az öröm mellett gyakran megjelennek az esőfelhők is, a puzzle darabok így csak az idő múlásával kerülnek a helyükre.

A rossz hírünk, hogy a felhőtlen időszak a szülés után sem biztos, hogy rögtön kezdetét veszi, mert a legtöbb újdonsült édesanyának meg kell küzdenie a kicsi világra érkezését követő intenzív szomorúságérzettel, amivel racionálisan nehéz bármit is kezdeni. Hiába tartja kezében a kisbabáját, a boldogság helyett többnyire csak kétségbeesést, félelmet és szorongást tapasztal. A negatív gondolatok végül csak egyre mélyebb gödröt ásnak a lelkében, ami miatt végül önmagát is megkérdőjelezi: “Rossz anya vagyok? Mi a baj velem?”

Ha ilyen kérdések kavarognak benned is, akkor már most leszögezzük, hogy nem, nem vagy rossz anya, amiért szomorúságot érzel a szülés után, egyszerűen már megint a hormonjaid játszanak veled. Ezt a jelenséget gyermekágyas időszaknak és baby blues-nak is nevezik, aminek tünetei nagyon hasonlítanak a terhességi depresszió és a szülés utáni depresszió jeleihez.

Fontos tudni, hogy hiába a hasonlóság, más és más fogalmakról beszélünk: a baby blues csupán egy átmeneti, veszélytelen, melankolikus állapot, ami egy kis odafigyeléssel és önkontrollal orvosolható, míg a depressziós megbetegedéseket mentális zavarként diagnosztizálják, kezelésükhöz elengedhetetlen egy pszichológus vagy terapeuta segítsége.

Az érem másik oldalán: ezek a baby blues leggyakoribb tünetei

Ahogyan minden éremnek két oldala van, az anyaságról sem lehet pusztán pozitívumokat mondani. Vannak persze, akik a legnagyobb harmóniában élik meg első gyermekük érkezését, viszont sokkal általánosabb, hogy eleinte a nehézségek, a megoldandó problémák, a hektikus napok – és végül, de nem utolsó sorban pedig –, a könnyekkel teli pillanatok veszik át az irányítást a szülés utáni időszakban. A baby blues jelenség leggyakoribb tünetei ezek összességéből táplálkozik, így nagy valószínűséggel nálad is gyermekágyi szomorúságról van szó, hogyha:

  • állandóan ingerült vagy, és másokon vezeted le a feszültséget,
  • olyan dolgok is zavarnak/irritálnak, amiket más esetben egy kézlegyintéssel elintéznél,
  • folyamatos frusztrációt érzel,
  • az anyaságot egyelőre nem egy csodaként definiálod,
  • a hangulatingadozásaid nagyon szélsőségesek,
  • nehezen tudsz összpontosítani (és nem feltétlenül a szülés előtti fáradtság majd az azt követő kialvatlanság miatt).

Amint láthatod, a baby blues esetén pont ugyanolyan nehézségekkel kell megküzdeni, mint amikor nagyon rossz napod van. Az egyedüli különbség, hogy a problémakör ilyenkor kifejezetten a szülővé válásra koncentrálódik, és akár hetekig is elhúzódik. Tudjuk, hogy ez egy embert próbáló időszak, de annál előbb túl leszel rajta, minél előbb mersz szégyenérzet nélkül, őszintén beszélni a félelmeidről és a gondolataidról.

A szülés utáni szomorúság kialakulásának nyomában

A baby blues tünetei körülbelül 72 órával a szülés után jelentkeznek, és maximum pár hétig tartanak. A korábbi felsorolásból már könnyedén ki lehet következtetni, hogy mi állhat a jelenség hátterében, viszont sosem árt egy picit részletesebben is a probléma mélyére ásni – így még jobban megértheted, hogy pontosan min is mész/mehetsz keresztül friss édesanyaként.

A szülővé válás időszakában megszámlálhatatlan új dologgal kell megismerkedni és szembenézni. Nem elég, hogy az anyukának egy lelkileg és fizikailag megterhelő 9 hónap után azonnal helyt kell állnia, de azt a tényt is fel kell dolgoznia, hogy innentől kezdve a saját igényei mindig másodlagossá válnak. A kis jövevény élete, a kisgyermek fejlődése innentől kezdve kizárólag tőle és párja hozzáállásától és viselkedésétől függ, a felelősségvállalás legszebb és legnehezebb pillanatait beleértve. A sornak persze itt sincs vége, mert csak ezután következik a kezdeti bizonytalanság – “Hányszor kell szopiztatnom egy nap?” Mennyi tápszert kell adnom egy etetés során? Vajon mikor megfelelő mérsékletű a fürdetővíz? –, és minden, ami a testképhez, a hangulatingadozáshoz és a párkapcsolat minőségének megváltozásához kapcsolódik.

Meg kell birkózni azzal, hogy:

  • a szervezet nagyon terheltté válik, ami miatt intenzív hiányállapot lép fel – gondolunk itt a vitaminok, az ásványi anyagok és zsírsavak hiányára.
  • a tükörkép nem épp azt mutatja, amit az ember látni szeretne, és ami a legrosszabb, hogy a kezdeti időszakban még a változtatás esélye is a háttérbe szorul.
  • a hormonszint-ingadozás erőteljes terhet mér a testre és lélekre egyaránt.
  • a gyermek egy időre mindent felülír, ami alól nem kivétel a másikkal való kapcsolat sem: háttérbe szorítja az intimitást, a saját és közös vágyak megvalósítását.

A folyamatos kommunikáció és az önkontroll segíthet

A szülés utáni szomorúság jelentkezését nem tudod befolyásolni, de az ellen viszont rengeteget tehetsz, hogy minél előbb búcsút tudj inteni a kétségbeesésnek és a szorongásnak.

Mindenekelőtt azzal tudsz segíteni magadon, hogyha megpróbálsz megbarátkozni az új helyzettel, és mindvégig azt mantrázod, hogy semmi baj nincs veled. Persze, ettől még az első hetek nem fognak úgy telni, mint a “tökéletes Insta-világban”, de egy lépéssel közelebb kerülsz önmagad feloldásához. Jót fog tenni az is, hogyha kialakítasz egy új bioritmust, aminek középpontjába a babával töltött idő kerül. A napi rutinba építsd be a kinti sétát, a meditációt, a légzőgyakorlatokat, hogy a legnagyobb reményvesztettség közepette is meg tudd találni a lelki békéd.

Ha a párod végigkísér ezen a nehéz úton, ne félj vele megosztani minden érzésed és gondolatod. Eleinte nehéz lesz szavakba önteni azt, amit ebben az időszakban átélsz, de érdemes napról napra megpróbálnod, hogy az apuka se érezze úgy, hogy kimarad a folyamatból. Emellett érdemes olyan csoportokat, kismamaklubokat is keresned, ahol az anyukák épp ugyanazon mennek keresztül, mint Te. A közösség ereje, a “nem vagyok egyedül” érzése nagyon sokat segít a nehézségek feldolgozásában.

Az édesapákat érintő hangulatingadozás

Sokan nem tudják, de a baby blues nem kizárólag édesanyáknál, de az apukáknál is ugyanúgy jelentkezhet, akárcsak a szülés utáni depresszió. Ennek hátteréről még keveset tudni – amiért korábban csak a nők aspektusából vizsgálták ezeket a lelki mechanizmusokat –, de egy biztos, valós jelenségről beszélünk. A férfiaknál problémát kiváltó ok lehet az egzisztencia kérdésköre, azaz az életminőség esetleges csökkenése (hiszen biológiailag beléjük van kódolva a családfenntartás), illetve az is, hogy a szeretett nő figyelme egy darabig kizárólag a kicsire összpontosul. A helyzet tovább eszkalálódik, hogyha a baba rossz alvó, és így a fáradtság egy konstans állapottá válik.

A baby blues természetes állapot

Nem győzzük hangsúlyozni, de a baby blues tényleg egy természetes állapot. Azért ismételgetjük magunkat újra és újra, mert pontosan jól tudjuk, hogy egy ilyen helyzetben bárki képes magával elhitetni az ellenkezőjét, nem véletlenül.

A társadalmi elvárások, a környezetből érkező véleménynyilvánítások hatalmas lelki terhet rónak az édesanyára, hiszen egy baba érkezésekor a legtöbben csak az átélt csodákról beszélnek. De mi van akkor, hogyha valaki számára ez épp az ellenkezője, mert például nehéz volt számára a szülés vagy már korábban is megijedt az új feladatától? Mi történik, hogyha a sok ismeretlen hatására a félelmek dominálnak? Valóban azt kell ilyenkor erősíteni az anyukában, hogy ő rossz, amiért másképp érez? Kérdéseink természetesen költőiek, válaszunk viszont annál konkrétabb.

Az édesanya testében és lelkében zajló hirtelen és nagymértékű változások kicsit sem természetellenesek, mi több, az lenne igazán furcsa, hogyha semmilyen negatív hatással nem járnának. Ne feledd: ugyanannyi jogod van boldogtalannak, lehangoltnak lenned a gyermeked születése után, mint bármikor máskor! A környezetedből érkező elvárások miatt, ne süsd magadra a “rossz anya” bélyegét, mert minden, ami veled történik, teljesen normális! Vigasztaljon a tudat, hogy a szülés után nem sokkal a hormonok is visszaállnak a helyükre, és gondolj arra, hogy amit most érzel, az csupán egy átmeneti időszak!

Oszd meg a cikket