Libero_Recruitment_2021_10_dad-comforting-baby-on-chest_Desktop

A szülés utáni depresszió tünetei férfiaknál is jelentkezhetnek

Szülés utáni depresszióba, más néven posztpartum depresszióba (PPD), nemcsak a babát szülő kismamák eshetnek, de az apukák, mi több, az örökbefogadó szülők is. Kevesen tudják, hiszen a probléma hátterét az elmúlt évtizedekben kizárólag nőknél vizsgálták.

Napjaink friss kutatásai viszont azt bizonyítják, hogy a szülés utáni depresszió tünetei férfiaknál, édesapáknál közel hasonló arányban diagnosztizálhatók, mint az édesanyák esetén. Hogyan lehetséges ez? Van-e gyógymód a probléma leküzdésére? Cikkünkből megismerheted a témakör legfontosabb tudnivalóit.

Az édesapáknál jelentkező depresszió kialakulása

Egy kisbaba érkezése nem kizárólag az édesanya életébe hoz szignifikáns változásokat, hisz mindkét fél ekkor realizálja, hogy szülő lett. A figyelem ekkor mégis inkább az anyukára és a gyermekre összpontosul, miközben édesapává válni épp ugyanakkora feladat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nőként és férfiként ugyanazok az emocionális folyamatok és mechanizmusok mennek végbe, de azt érdemes most tisztázni, hogy egyikőjük helyzete sem könnyebb a másikénál.

A szülést követő időszak minden csoda ellenére is megterhelő. Egy olyan periódus veszi kezdetét, amiben minden szereplőnek meg kell küzdenie a felelősségvállalás gyönyörű, és egyben kockázatos, aggodalmakkal teli pillanataival. A különbség, hogy amíg a nők többsége kommunikálja a félelmeit, a férfiak nagy százaléka magába fojtja a szorongását. Emiatt a depressziós ember viselkedésére utaló jelek hamar felüthetik a fejüket, amik – a teljesség igénye nélkül –, van, hogy az otthon kerülésében (például munkába menekülés), vagy az alkoholizmusban mutatkoznak meg.

A “kispapa depressziót” kiváltó tényezők

Pontos eredmények még nincsenek azzal kapcsolatban, hogy a férfiak esetén mik a szülés utáni depresszió kiváltó okai, de néhány összefüggés és következtetés már jó kiindulási alap lehet ahhoz, hogy megértsük a jelenséget. A szakemberek például úgy tartják, hogy a probléma jelentkezése azoknál az apukáknál sokkal gyakoribb, akiknek korábban már meg kellett küzdeniük a depresszió egyik arcával, vagy akiknek a párjuk depressziós.

Utóbbi esetét azzal magyarázzák, hogy a párkapcsolatban élők kölcsönösen hatnak egymásra. Ebből egyenesen következik, hogy az egyik fél reményvesztettsége és tehetetlensége árnyékot vethet a másik lelki állapotára is. Sajnos ez még nem minden, a következő bekezdésekben felsorolt esetek ugyanúgy befolyásolhatják a probléma kialakulását.

A kisbaba érkezésének körülményei

A gyermek érkezését a nők és a férfiak teljesen másképp dolgozzák fel, még akkor is, hogyha egy pár tökéletes harmóniában funkcionál egymással. Hiába a 21. századi modern gondolkodás, az évszázadokon keresztül belénk kódolt sémák – miszerint az édesanya szerepe a gyermekkel otthon töltött idő, az édesapáé pedig az egzisztencia megteremtése –, olyan erősen élnek bennünk, hogy ösztönösen másképp dolgozzuk fel, ha hamarosan új taggal bővül a család.

Épp ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a szülőpáros a gyermekvállalást közösen eltervezte, vagy csak véletlenül került ebbe a helyzetbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy a “nem várt” kisbaba nem hozhat ugyanannyi örömöt és boldogságot, de tény, hogy a saját akaratnak nagy szerepe van abban, hogy a férfi és a nő hogyan éli meg a szülővé válást.

Hogy miért? A válasz egyszerű: akárhogyan is érkezik a kicsi a családba, a nőknél az anyaösztönök sokat segítenek abban, hogy felülkerekedjenek önmagukon. Ezzel szemben egy váratlan helyzet kialakulása a férfiakban inkább a kontroll hiányát idézi elő. Ha az apuka tehát úgy érzi, hogy nincs ideje felkészülni a változásra – például nincs meg a számára ideálisnak vélt anyagi jólét –, akkor hamar szorongani kezd. A problémát tovább fokozza, hogyha ezeket a negatív érzelmeket jó mélyen el is ássa magában.

Az önbizalom és a szülői kompetencia kapcsolata

Bizonyára nem kell magyaráznunk, hogy az alacsony önértékelés milyen mértékben képes befolyásolni a depresszió kialakulását. Itt most nem kizárólag a szülés utáni időszakról van szó, elég csak arra gondolni, hogy az önkép milyen intenzív hatást gyakorol a hétköznapi cselekedetekre, például a munkában tanúsított teljesítményre. De hogy miért hozzuk fel ezt a példát?

Abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy a nők hajlamosak úgy gondolni és érezni, hogy a gyermeknevelésben kompetensebbek férfi társaiknál. Emiatt az anyukák gyakran bántóan kommunikálják, hogyha az apukák valamit másképp csinálnak hozzájuk képest. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég csak néhányszor azt mondani a másiknak, hogy “nem jól tartod a kicsit”, “inkább bepelenkázom, mert én nem így szoktam”. Ekkor máris olyan csorba esik az apuka önbizalmán, hogy nemcsak a segítségnyújtás iránti lelkesedését veszti el teljesen, de előbb vagy utóbb a kapcsolatát is megkérdőjelezi. A forgatókönyv végül ugyanaz lesz: elfojtott érzelmek, szorongás, intimitás nélküli élet, majd a szülés utáni depresszió kialakulása.

A szülés utáni depresszió tünetei férfiaknál más formát öltenek

A szülés utáni depresszió tünetei férfiaknál eltérő módon jelentkezhetnek, mint a nőknél. Az édesanyák jellemzően reményvesztettséget és szégyent tapasztalnak – mert úgy érzik, hogy nem tudnak elég jó szülők lenni –, miközben a férfiak gyakran elbagatellizálják a pszichés problémáikat. Depresszió helyett inkább stresszről beszélnek, majd egyre zárkózottabbá és/vagy ingerlékenyebbé válnak.

Természetesen ezúttal is csak általánosságban beszélhetünk, hiszen ahány ember, annyiféle mentális állapot. Nem nagy titok, a depresszió fajtái és a lelki sokk tünetei számos formát ölthetnek, így nagyon résen kell lenni ahhoz, hogy a jelenség árulkodó jeleit fel tudjuk ismerni.

A probléma kezelésének jelentősége

Abban, hogy a gyermek a megfelelő fizikai fejlődés mellett pszichésen is egészséges maradjon, nagy szerepet játszik az első szocializációs ágens, avagy a családi háttér érzelmi stabilitása. A kicsi ugyanis az anya-gyermek kapcsolat és az apa-gyermek kapcsolat tapasztalatai alapján kezdi el kialakítani a saját világképét – ha úgy tetszik mentális modelljét –, aminek mintázata végigkíséri az egész felnőttkorát.

Ennek értelmében, hogyha a gyermekkor örök bizonytalansággal és gátlásokkal telik az édesanya vagy az édesapa (legrosszabb esetben) mindkettő instabilitása miatt, annak később komoly következményei lesznek. Egy szó mint száz, hogyha a baba világra jötte után a szülőknél az állandó levertség, kedvtelenség tünetei jelentkeznek, azonnal kezelni kell a helyzetet!

A depresszió elleni küzdelem

Akár enyhe depresszióról esik csupán szó, akár komolyabb problémával kell megbirkózni, az elfojtott negatív érzelmek és a szorongás feloldása csak egy módon lehetséges: a odabenn zajló lelki folyamatok őszinte kommunikálásával.

A depresszió leküzdéséhez szükséges kezelés otthon, a másik karjai között, de egy pszichológiai tanácsadás keretein belül is történhet, a lényeg, hogy így vagy úgy, de az érzelmek szavakba öntése terápiás jellegű legyen. Annak megállapításában, hogy mennyire komoly a baj, érdemes azonnal szakmai véleményre hagyatkozni, hogy a válságos időszak semmiképp ne nyomja rá a bélyegét a kicsi mentális fejlődésére. Ha a szülőpáros mindkét tagjánál megállapítható a szülés utáni depresszió, érdemes elgondolkodni az olyan csoportok kipróbálásán, ahová más anyukák és apukák is épp ugyanazokkal a félelmekkel és érzelmekkel érkeznek.

Fontos megjegyezni, hogy a depressziós tünetek ennél jóval kisebb figyelmességekkel is enyhíthetők. Sokat segít például egy mindennapos rutin kialakítása, a baráti-családi segítség igénybevétele, és az is, hogyha mindvégig észben tartjuk: a menekülés nem egyenlő a megoldással! Habár jól tudjuk, hogy egy nehéz helyzet felvállalása nem könnyű feladat, érdemes szem előtt tartani, hogy ez a történet már nem csak rólunk szól, hanem egy apró életről is, akinek sokáig kizárólag az anyukája és apukája jelenti a bizalmat, a biztonságot, és gyakorlatilag az egész világot.

Oszd meg a cikket

Cikkek, amelyek érdekesek lehetnek számodra.