Kisbabád
Próbáltál már lépést tartani a gyerekeddel? Ha igen, akkor már tudod, hogy lehetetlen. Egyszerűen nincs annyi energiád – még rövid időre sem. Tény, hogy kissé idegesítő, amikor a gyerek nem bír megülni a fenekén, és egyfolytában felugrik-leül, felugrik-leül. Ez az az életkor, amikor a gyerekek megállás nélkül mozgásban vannak. Ennek nemcsak az az oka, hogy elősegítse a koordinációs készségek fejlődését. Segít a kicsinek új gondolatokat, érzéseket és szavakat is magáévá tenni. Ha például repülőkről beszélsz, a gyereked nagy valószínűséggel kitárja a karjait és körbe-körbe kezd repdesni. Egyszerűen megkönnyíti a megértést, ha a szavakat, helyzeteket testi érzetekkel köti össze a gyerek. Nagyon fontos tehát a kisember fejlődése szempontjából, hogy állandóan mocorogjon – még akkor is, ha ezzel rendszeresen próbára teszi a türelmedet…
Te
Kérdezz meg egy háromévest, hogy őszintének lenni jó stratégia-e. Ő teljesen őszintén azt fogja válaszolni: nem. Csemetéd még nem tapasztalta meg az igazmondás előnyeit. Ezért aztán egyáltalán nem szokatlan dolog, ha olyanokat füllent, hogy például nem ő volt, aki eltörte a vázát vagy fantáziadús történetekkel áll elő, miszerint például egy hercegnőtől kapott valamit… A füllentés nagyon is érthető: el akarja kerülni általuk az azonnali következményeket. Háromévesed cseppet sem törődik azzal, hogy hazudni nem szép dolog és hogy esetleg nem hisznek neki legközelebb. Ez ellen úgy védekezhetsz, ha könnyűvé teszed a gyerek számára az igazmondást és nehézzé a füllentést.
